2004. december 23., csütörtök

Méltó halál

"Meddig kell élni akarnunk?" - ezzel a címmel jelent meg egy gyönyörű írás egyik gyülekezetünk időszakos lapjában (Hét Hhárs 2003/4.) Bitó László orvos-író tollából. A dolgozat ellenérzéseket is kiváltott. Egyik lelkészünk - hangsúlyozva a gyülekezet pásztorának a felelősségét - az egyházi elnökségnél tiltakozott az ellen, hogy egyházi lapban (elismerve az újság több biblikus írását) megjelenhetett egy eutanáziát igenlő írás...

Missura Tibor: Méltó Halál, Evangélikus Élet.

2004. augusztus 21., szombat

Nem elég ateistának lenni

Mindig meglep, ha bibliai regényeim okán társaságban vagy nyilvános beszélgetéseken, netán csak amúgy, valaki megjegyzi, hogy őt nem érdeklik a bibliai történetek, mert ő bizony ateista.

Bitó László: Nem elég ateistának lenni, Népszabadság, 2004. augusztus 21.

2004. április 8., csütörtök

Jó halál: eutanázia vagy eutelia?

Egyre többet hallunk, olvasunk az eutanáziáról. A halálba mentésükért könyörgő, saját erejükből meghalni képtelen gyermekük, élettársuk reménytelen szenvedését már el nem viselő, börtönbüntetést is vállaló anyákról, feleségekről, férjekről, akik kénytelenek maguk halálba segíteni szeretettüket. És hallunk barátainktól, ismerőseinktől a média figyelmére nem érdemes, mindennapi emberekről, akik félelmükben képtelenek ilyen segítséget nyújtani, akármennyire gyötri őket lelkiismeretük a megváltásért könyörgő, vegetatív állapotban tartott, testük legalapvetőbb funkciói feletti uralmukat elvesztett anyjuk, apjuk mindennapi megalázottsága láttán.

Jó halál: eutanázia vagy eutelia?
A Beszélőben.

2004. február 12., csütörtök

A szerelem genezise

Lehetséges, hogy már Ádám és Éva feltalálta a szerelmet? S ha igen, melyikük jussa lenne e világraszóló felfedezés szerzői joga? Vajon milyen részesedés illetné meg őket - mint ötletgazdákat - a verseskönyvek, regények, novellák, tragédiák, komédiák, filmek, tévésorozatok ezreinek sikeréből és jövedelméből?

Bitó László: A szerelem genezise, Magyar Hírlap - Ahogy tetszik, 2004. február 12.

2004. február 9., hétfő

Szerelemgyerekbol a szeretet prófétája

A keresztény, helyesebben krisztoszi egyházak által elfogadott evangéliumokból - mint az Eörsi István idézte (Krisztus származásáról, ÉS, 2004/3.), Máténak tulajdonított szövegbol is - cáfolhatatlanul kitunik, hogy Jézus nem Mária férjének, Józsefnek a gyermeke. Tehát a még pár évtizeddel ezelotti fogalmak szerint törvénytelen gyermeknek vagy népiesen fattyúnak nevezheto. Igaz, mindmáig megveto, rosszalló zöngéje van a szónak. Így használata egy rádiómusorban - persze, szövegkörnyezete válogatja -, ha nem is büntetendo, mindenképp elítélendo. De Jézus szeretetet sugárzó lényének kialakulása szempontjából nem is az a fontos, hogy házasságban fogantatott-e, hanem az, hogy errol mit tudott. Neki, illetve környezetének, játszótársainak volt-e tudomása "törvénytelen" származásáról? Anyja szenvedett-e félrelépése miatt? És: milyen következményekkel járt az akkori zsidó társadalomban, hogy apja ismeretlen?

Szerelemgyerekbol a szeretet prófétája
, Élet és Irodalom.

2004. január 18., vasárnap

Egy akol

Révész Sándor írása (Jogot, de semmi hatalmat, január 11.) főként azért késztet válaszra, mert a 3. oldali Álláspont rovatban jelent meg, s lapvéleményként értelmezhető. Ugyanerre a Fórum oldalon csak legyintek: sem történelmi amnéziája, sem mai rövidlátása nem fertőző.

Bitó László: Egy akol, Népszabadság, 2004. január 18.
Révés Szándor: Jogot, de semmi hatalmat, Népszabadság, 2004. január 11.