2007. szeptember 24., hétfő

A félelem jogán

Elnök úr talán nem tudja, mit jelent félelemben élni, hiszen Szálasiék vérengzését, sőt a Rákosi korszak legsötétebb éveit is gyermekként élte meg. A Kádár rezusimnek sem volt üldözöttje. Talán ebből eredhet kifejezett nyugalma, nyugalomra intése: "amikor a radikális jobboldaltól való félelem napirendre került, tisztázni akarom, hogy a veszély eltúlzását, és ezzel a félelem növelését ilyen káros manipulációnak tartom, és elítélem." Történelmünk tudatában eltúlozható a félelem a radikális jobboldaltól? Persze most is hallottuk azt az egy-két mindent eltúlzó hangot, de az Elnök úrnak a veszély bagatellizálását, a morálisan elfogadhatatlan hallgatást kellett volna elítélnie.

Bitó László: A félelem jogán, Népszabadság, 2007. szeptember 21.
Kapcsolódó anyagok: Tízezrével kell megmutatnunk magunkat, A sólyom, a sikló és a turul

2007. szeptember 10., hétfő

Tízezrével kell megmutatnunk magunkat

Mit terveznek az antifasiszták? Milyen hálózatot kell (kellene) építeni? Tanácskozzunk, szervezzük meg önmagunkat! Bitó László itt várja a kérdéseket, hozzászólásokat.

Korábban: Antigárdisták

2007. szeptember 9., vasárnap

A Közéleti társaságok szabad hálózatában

Kitelepített mezőgazdasági munkás, munkaszolgálatos szénbányász, emigráns szemészprofesszor, hazatelepült író és publicista, megszállott humanista, potenciális egyházalapító. Nagy vonalakban és elöljáróban ennyit Bitó Lászlóról, akivel Bencsik Gyula beszélgetett.

Bitó Lászlóval Bencsik Gyula beszélget, Klubháló, 2007. szeptember 9.

K: Többnyire baloldali médiumokban publikál, szerepel.

BL: Szerepelnék én jobboldaliakban is, de nem hívnak.
Többen kérdezték már tőlem, hogyhogy nem jobboldali vagyok a diktatúrában elszenvedett igazságtalanságok miatt. Erre azt szoktam felelni, hogy a diktatúra se nem bal-, se nem jobboldali. Az egyik könyvemben leírom, hogy nem úgy kell elképzelni a politikai spektrumot, mint egy egyenes vonalat, melynek egyik végén van a jobboldali, másik végén a baloldali diktatúra, hanem mint egy kört, amelynek az alsó pontján, a nadírján helyezkedik el a zsarnokság. Akármelyik irányban indulunk el, ha magunk mögött hagyjuk a normális emberi kapcsolatokat és a józan észt, eljutunk a zsarnoksághoz.